2010. május 11., kedd

...

Felvettem a napszemüvegemet és vártam. 10 perc után megérkezett. Felszálltam. Fura volt mindenki gondtalanul beszélgetett, zenét hallgatott. Én meg ültem és néztem ki a fejemből. "Ezt érdemlem én?" szólalt meg egy hang a fejemben, de most ez nem különösebben érdekelt. Csak a cél lebeg a szemem előtt. Ilyen kis hülyeségek nem fognak feltartani. Ez legyen a legnagyobb bajom. Azért szórakozik mert nem tud máshogy a középpontba kerülni. Ennyi. Gondolatomat egy hang szakította meg ami szólt hogy következik a Pál utca.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése